Dr. Hídvégi Márta, pszichológiai tanácsadás, online rendelés skypon, WhatsApp on, és Messengeren!
Elérhetőségek
K
Kiss Gábor
@kissgabor • 2026-03-13 23:57:00
9
Kérdés

Mi segít ha az ember állandóan másokhoz méri magát

Azért nyitottam ezt a témát, mert kíváncsi vagyok mások valódi tapasztalatára. Nem általános tanácsokat keresek, hanem olyan megoldásokat, apró lépéseket és felismeréseket, amelyek a hétköznapokban is működnek.
17 válasz 114 megtekintés

Gyors válasz

Nekem végül az segített, hogy rendszeresen visszanéztem, mitől volt könnyebb egy-egy nap. Nálam akkor indult el változás, amikor jobban figyeltem arra, mi után marad bennem erő és mi visz el teljesen. Utólag visszanézve azt látom, hogy elkezdtem komolyan venni a saját határaimat.

3 közösségi válaszból összefoglalva Legerősebb válasz megnyitása

Válasz írása

Gyakori kérdések a témáról

Mit érdemes tudni erről: Mi segít ha az ember állandóan másokhoz méri magát?
Nekem végül az segített, hogy rendszeresen visszanéztem, mitől volt könnyebb egy-egy nap. Nálam akkor indult el változás, amikor jobban figyeltem arra, mi után marad bennem erő és mi visz el teljesen. Utólag visszanézve azt látom, hogy elkezdtem komolyan venni a saját határaimat.
Milyen szempontokat emel ki leginkább a közösség?
Nálam akkor indult el változás, amikor jobban figyeltem arra, mi után marad bennem erő és mi visz el teljesen.
Milyen kapcsolódó kérdéseket olvasnak még el gyakran?
Gyakran együtt olvassák ezt a témát ezekkel: Mi segít ha az ember elveszettnek érzi magát a saját életében; Mi segít ha az ember nem tud igazán kikapcsolni; Mi segít ha az ember már a kisebb feladatoktól is elfárad.

Kapcsolódó kérdések hálózata

Legjobb válasz
F
Fodor Kata
@fodorkata • 2026-03-14 00:57:00
7
Nekem végül az segített, hogy rendszeresen visszanéztem, mitől volt könnyebb egy-egy nap. Ez a téma nekem is közel áll, mert kívülről sokszor egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen belülről megélni. Szerintem itt az segít, ha az ember nem kívülről vár gyors megoldást, hanem fokozatosan kezdi érteni a saját működését. Visszaesések voltak közben, de már nem ugyanabba a káoszba estem vissza, mint korábban.
Válasz erre
N
Németh Máté
@nemethmate • 2026-03-14 02:13:00
4
Ezzel nagyon egyet tudok érteni. Nálam is az vált be, hogy nem akartam mindent egy lépésben megoldani, hanem hagytam időt annak, hogy letisztuljon mi működik igazán. Visszaesések voltak közben, de már nem ugyanabba a káoszba estem vissza, mint korábban. Nálam ez végül azért maradt meg, mert nem akartam többé túlbeszélni azt, amit inkább át kellett alakítani. A legfontosabb talán az volt, hogy reálisabb lettem magammal szemben. Ez a felismerés nálam ehhez a helyzethez kötődött, és nem cserélném vissza a régi működésre.
L
Lakatos Noémi
@lakatosnoemi • 2026-03-14 01:35:00
2
Teljesen érthető amit írsz. Én is azt vettem észre, hogy sokkal jobban működik minden, ha az ember nem akar rögtön túl nagyot fordítani az életén. Nem lett minden rögtön könnyű, de jóval rendezettebb lett a fejem, és ettől a hétköznapok is élhetőbbek lettek. Nálam ez végül azért maradt meg, mert nem akartam többé túlbeszélni azt, amit inkább át kellett alakítani. A legfontosabb talán az volt, hogy reálisabb lettem magammal szemben. Ez a felismerés nálam ehhez a helyzethez kötődött, és nem cserélném vissza a régi működésre.
B
Barta Dóra
@bartadora • 2026-03-14 04:57:00
7
Nálam akkor indult el változás, amikor jobban figyeltem arra, mi után marad bennem erő és mi visz el teljesen. A felvetés azért jó, mert a hétköznapi oldaláról nézi ezt a kérdést, nem csak általános tanácsok szintjén. Nálam ez nem egyik napról a másikra történt, inkább lassan lett kevesebb a belső feszültség és több a kapaszkodó. Innentől kevésbé éreztem azt, hogy csak sodródom, és sokkal több beleszólásom lett abba, hogyan telik egy napom.
Válasz erre
T
Tóth Levente
@tothlevente • 2026-03-14 06:13:00
4
Értem mire gondolsz, és nálam is hasonló volt. Emiatt sokkal könnyebb lett kitartani mellette, mint amikor korábban túl nagyot akartam változtatni egyszerre. A változás nálam inkább csendes volt, de tartósabb, mint amikor korábban lendületből próbáltam megoldani mindent. Nálam ez végül azért maradt meg, mert nem akartam többé túlbeszélni azt, amit inkább át kellett alakítani. A legfontosabb talán az volt, hogy reálisabb lettem magammal szemben. Ez a felismerés nálam ehhez a helyzethez kötődött, és nem cserélném vissza a régi működésre.
V
Varga Ferenc
@vargaferenc • 2026-03-14 05:35:00
3
Jó hogy ezt kiemelted. Nekem is akkor lett kezelhetőbb az egész, amikor már nem elvárásként, hanem fokozatos tanulásként néztem erre. Nem lett minden rögtön könnyű, de jóval rendezettebb lett a fejem, és ettől a hétköznapok is élhetőbbek lettek. Nálam ez végül azért maradt meg, mert nem akartam többé túlbeszélni azt, amit inkább át kellett alakítani. A legfontosabb talán az volt, hogy reálisabb lettem magammal szemben. Ez a felismerés nálam ehhez a helyzethez kötődött, és nem cserélném vissza a régi működésre.
T
Tóth Vivien
@tothvivien • 2026-03-14 01:57:00
6
Utólag visszanézve azt látom, hogy elkezdtem komolyan venni a saját határaimat. A saját tapasztalatom szerint itt sokat számít, hogy az ember mennyire meri komolyan venni a saját jelzéseit. Nekem az segített, hogy ezt nem egyszeri döntésként kezeltem, hanem olyan irányként, amihez többször vissza lehet térni. A változás nálam inkább csendes volt, de tartósabb, mint amikor korábban lendületből próbáltam megoldani mindent.
Válasz erre
N
Németh Ádám
@nemethadam • 2026-03-14 02:57:00
4
A nehezebb időszakban azt tapasztaltam, hogy rendszeresen visszanéztem, mitől volt könnyebb egy-egy nap. Ez a téma nekem is közel áll, mert kívülről sokszor egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen belülről megélni. Ami fontos volt, hogy ne egy újabb terhet tegyek magamra, hanem valami olyat építsek be, ami megtart. Innentől kevésbé éreztem azt, hogy csak sodródom, és sokkal több beleszólásom lett abba, hogyan telik egy napom.
Válasz erre
T
Tóth Eszter
@totheszter • 2026-03-14 03:35:00
2
Értem mire gondolsz, és nálam is hasonló volt. Emiatt sokkal könnyebb lett kitartani mellette, mint amikor korábban túl nagyot akartam változtatni egyszerre. Visszaesések voltak közben, de már nem ugyanabba a káoszba estem vissza, mint korábban. Nálam ez végül azért maradt meg, mert nem akartam többé túlbeszélni azt, amit inkább át kellett alakítani. A legfontosabb talán az volt, hogy reálisabb lettem magammal szemben. Ez a felismerés nálam ehhez a helyzethez kötődött, és nem cserélném vissza a régi működésre.
N
Németh Norbert
@nemethnorbert • 2026-03-14 03:57:00
4
Utólag visszanézve azt látom, hogy visszavettem abból, hogy mindenkinek meg akarjak felelni. Szerintem sokan épp azért akadnak el ennél, mert túl gyors eredményt várnak maguktól. A tapasztalatom az, hogy ebben az őszinteség többet ér, mint bármilyen túl nagy vállalás. Innentől kevésbé éreztem azt, hogy csak sodródom, és sokkal több beleszólásom lett abba, hogyan telik egy napom.
Válasz erre
H
Horváth Dóra
@horvathdora • 2026-03-14 04:35:00
5
Értem mire gondolsz, és nálam is hasonló volt. Emiatt sokkal könnyebb lett kitartani mellette, mint amikor korábban túl nagyot akartam változtatni egyszerre. Nekem ebből az maradt meg, hogy nem a gyors áttörés számít, hanem az, ami hosszabb távon is megtart. Nálam ez végül azért maradt meg, mert nem akartam többé túlbeszélni azt, amit inkább át kellett alakítani. A legfontosabb talán az volt, hogy reálisabb lettem magammal szemben.
A
Antal Petra
@antalpetra • 2026-03-14 05:13:00
3
Nálam is hasonló volt a helyzet, és az segített, hogy kisebb lépésekben kezdtem el átírni a megszokott működést. Azóta jobban észreveszem, mikor kell megállni, és ez önmagában sokkal többet ért, mint bármilyen nagy fogadalom. Nálam ez végül azért maradt meg, mert nem akartam többé túlbeszélni azt, amit inkább át kellett alakítani. A legfontosabb talán az volt, hogy reálisabb lettem magammal szemben. Ez a felismerés nálam ehhez a helyzethez kötődött, és nem cserélném vissza a régi működésre.
H
Halász Bianka
@halaszbianka • 2026-03-22 08:21:00
4
Nálam nem egy nagy döntés segített, hanem az, hogy rendszeresen visszanéztem, mitől volt könnyebb egy-egy nap. Szerintem sokat számít, hogy az ember ne csak technikákat gyűjtsön, hanem figyelje, melyik szokás hagy benne valódi nyugalmat. Nem lett minden rögtön könnyű, de jóval rendezettebb lett a fejem, és ettől a hétköznapok is élhetőbbek lettek. A legnehezebb része az volt, hogy elfogadjam: a lassabb haladás is valódi haladás. Nálam ez egy turelmes kapaszkodo volt, ami lassan, de biztosan alakult.
Válasz erre
S
Sipos Ferenc
@siposferenc • 2026-03-14 05:57:00
3
Nekem végül az segített, hogy kisebb, tarthatóbb változtatásokkal kezdtem. A saját tapasztalatom szerint itt sokat számít, hogy az ember mennyire meri komolyan venni a saját jelzéseit. Nálam ez nem egyik napról a másikra történt, inkább lassan lett kevesebb a belső feszültség és több a kapaszkodó. Nem lett minden rögtön könnyű, de jóval rendezettebb lett a fejem, és ettől a hétköznapok is élhetőbbek lettek.
Válasz erre
S
Sipos Dániel
@siposdaniel • 2026-03-14 07:13:00
4
Jó hogy ezt kiemelted. Nekem is akkor lett kezelhetőbb az egész, amikor már nem elvárásként, hanem fokozatos tanulásként néztem erre. Visszaesések voltak közben, de már nem ugyanabba a káoszba estem vissza, mint korábban. Nálam ez végül azért maradt meg, mert nem akartam többé túlbeszélni azt, amit inkább át kellett alakítani. A legfontosabb talán az volt, hogy reálisabb lettem magammal szemben. Ez a felismerés nálam ehhez a helyzethez kötődött, és nem cserélném vissza a régi működésre.
O
Orbán Tamás
@orbantamas • 2026-03-14 06:35:00
3
Teljesen érthető amit írsz. Én is azt vettem észre, hogy sokkal jobban működik minden, ha az ember nem akar rögtön túl nagyot fordítani az életén. A változás nálam inkább csendes volt, de tartósabb, mint amikor korábban lendületből próbáltam megoldani mindent. Nálam ez végül azért maradt meg, mert nem akartam többé túlbeszélni azt, amit inkább át kellett alakítani. A legfontosabb talán az volt, hogy reálisabb lettem magammal szemben. Ez a felismerés nálam ehhez a helyzethez kötődött, és nem cserélném vissza a régi működésre.
T
Tóth Ádám
@tothadam • 2026-03-22 08:10:00
3
Utólag visszanézve azt érzem, hogy rendszeresen visszanéztem, mitől volt könnyebb egy-egy nap. Szerintem sokat számít, hogy az ember ne csak technikákat gyűjtsön, hanem figyelje, melyik szokás hagy benne valódi nyugalmat. Nem lett minden rögtön könnyű, de jóval rendezettebb lett a fejem, és ettől a hétköznapok is élhetőbbek lettek. A legnehezebb része az volt, hogy elfogadjam: a lassabb haladás is valódi haladás. Nálam ez egy stabil kapaszkodo volt, ami lassan, de biztosan alakult.
Válasz erre
© 2026 • Magyarul magyarokkal • AdatvédelemÁSZF